Sarlós Boldogasszony Ünnepe
Története
A rózsafűzér örvendetes olvasójának ünnepét a 14. századtól tartjuk meg minden év július 2-án. Ezt az ünnepet először a ferences rend ünnepelte 1263, majd a 14. században a nyugati egyházszakadás idején VI. Orbán pápa rendelte el az egész egyház számára kötelező ünnepként abból a célból, hogy így kérje az Erzsébetet látogató Szűz segítségét, hogy megsegítse az nyugati egyházszakadástól szenvedő egyházat. Bár a második Vatikáni Zsinat május 31-re helyezte át az ünnepet, de Magyarországon és több más országban is még mindig július 2-án ünneplik Sarlós Boldogasszony ünnepnapját.
Ezen az napon Szűz Mária Erzsébetnél, Keresztelő Szent János édesanyánál tett látogatására emlékezünk. Amikor Mária köszönti rokonát Erzsébet szíve alatt megmozdult a gyermek és Erzsébet szavai után a Szűz dicséri és áldja az Urat:
Magasztalja lelkem az Urat,
és szívem ujjong üdvözítő Istenemben.
Tekintetre méltatta alázatos szolgálóleányát:
Íme ezentúl boldognak hirdetnek az összes nemzedékek,
mert nagyot művelt velem ő, aki Hatalmas:
ő, akit Szentnek hívunk.
Nemzedékről nemzedékre megmarad irgalma azokon, akik istenfélők.Csodát művelt erős karjával:
a kevélykedőket széjjelszórta, hatalmasokat elűzött trónjukról,
kicsinyeket pedig felmagasztalt;
az éhezőket minden jóval betölti,
a gazdagokat elbocsátja üres kézzel.Gondjába vette gyermekét, Izraelt:
megemlékezett irgalmáról,
melyet atyáinknak hajdan megígért,
Ábrahámnak és utódainak mindörökké.(Lk 1,47-55)
Mária három hónapot tölt Erzsébetnél mielőtt visszatér otthonába.
Kapcsolódó hagymányok
Az ünnep hazánkban a 15. században terjed el. Az ünnep névének eredet két részre oszlik. Szűz Máriát először Szent Gellért püspök nevezte Boldogasszonynak, míg a Sarlós elnevezés az aratást és a hozzákapcsolódó hagyományokat jelzi.
Ezen a napon nem volt szabad a munka. Mindenki, aki az aratáson részt vett ezen a napon szerszámaival együtt szentmisén vett részt és munkát nem végzet. A szentmise végén a pap megáldotta a szerszámokat, amiket a másnap kezdődő aratáshoz használtak és a Szűz Anya, azaz a Sarlós Boldogasszony áldását kérték az aratásra.
Volt ahol még ünnepi ruhában arattak egy sort és hazatértek ünnepelni, vagy a búzatábla keleti sarkában két kévét levágtak, keresztbe tették és imádkoztak. Máshol ezen a napon készítették el a búzaboronát, búzafonást vagy búzakoszorút, mely a tiszta szoba dísze lett. Az északi megyékben pedig egy virággal feldiszített széket tettek ki a ház elé, hogy a Szűz Erzsébethez tartván megpihenhessen.